Sziasztok!
Akik követnek Molyon, láthatták, hogy idén júliusban felvételt nyertem a BGE-PSZK szakára, ám nem ez lesz az első egyetemem. Tavalyi tanévemet Dunaújvárosban töltöttem, ahol nagyon sok mindent megtanultam, és szeretném megosztani a gólyákkal is ezeket a tapasztalataimat. Bár nem túl sok időt töltöttem el még a felsőoktatásban, azonban ez az egy év számomra is tanulságos volt, mint "kisdiák".
1. A katalógus
A bűvös papír, ami körbemegy a teremben, és mindenki aláírja "itt voltam". A lelkes kisdiák azt gondolná elsőre, csak a saját nevemet írom alá, és már megy is tovább a papír, hiszen becsületesek vagyunk. Aha... A valóság viszont úgy néz ki, hogy a haverod rád ír messengeren/viberen " nem tudok bemenni haver, írj már be, ez a kódom...." Volt olyan szaktársam, aki egyből hat embert írt be egy órára, mert olyan hullák voltak az előző esti ivászattól, hogy az ágyból nem bírtak ki kelni. Vagy épp dolgoztak, és nem tudtak bejönni.
Igaz, volt olyan tanár, aki észrevette, több név van a listán, mint ahány diák van a teremben. Tanára válogatja. Egyik tanárom például nem kért katalógust "minek az?!", háborodott fel, hiszen tökéletesen látta az embereket. Kiscsoportban voltak a gyakorlati órák, így tökéletesen rálátott a saját diákjaira... a többiek meg nem érdekelték. Mondjuk, amikor az 1000 fős előadóban a félév végére voltunk 25-en az mondjuk elég feltűnő volt.
2.Zh-k
A rettegett két betűs rövidítés. Az első zh-m előtt szószerint beparáztattak (csak hogy kultúrált maradjak), és mikor odaértem, túllettem rajta, csak pislogtam, mint borjú, az új kapura. Mit kellett ezen félni? Olyan volt, mint egy dolgozat, csak épp pontot kaptam rá, nem jegyet. Ez így volt félévközi (nincs vizsga, jegyet kapsz félév végén) és vizsgás tantárgy esetén is. Nem kellett félnem. Ha jól megtanultam az anyagot - de még ha nem is annyira, akkor se, de erről majd később -, nem kellett tartanom attól, hogy kevés pontot kapok a végén.
3. Vizsgák
Sokszor halljuk/látjuk az Éhezők viadalában lévő híres jelenetet (képen), amit szinte már a vizsgázók "ősi" mondatává vált. Na, ezt most megcáfolnám. Jó, nem tagadom, vannak egyetemek, ahol a vizsgázók remegő lábakkal mennek be az adott tárgyra, mert akkor a bukási veszély. De valahogy nekem ezt a DUE-n nem sikerült megtapasztalnom.
Volt olyan tanár, aki konkrétan utált vizsgáztatni, így kitalálta, hogy aki megírja a kötelező két zh-t kettesre minimum, majd bead a félév alatt elhangzó anyagok közül egy 20-40 oldalas beadandót az illető, akkor megússza a vizsgát, és már kapja is a jegyet, nem kell bejönnie. Vagy ha elért a zh-kon bizonyos pontszámot/százalékot, akkor megajánlott jegyet máris kapta, amit később elfogadtam. Több vizsgát így úsztam meg.
4. Puska
Ahogy említettem már a zh-nál, voltak alkalmak, amikor nem ment úgy a tanulás, ahogy azt szerettem volna. Köszönhetően, hogy néha este kilencre értem haza és másnap négykor keltem, hogy menjek ismét. Nem, nem voltam kollégista, nem is akartam az lenni, nem nekem való élet. De persze rossz pontszámot sem akartam, hogy később javítani kelljen. Így jöttek a legjobb barátok, a puskák. A szak olyan profin puskázott évvégére, hogy azt már mutogatni kellett volna. Volt olyan kurzus, ahol egy másodpercet nem tanultunk. A tanár hihetetlen hosszú diákat tolt az arcunkba, mi meg képtelenek voltunk ennyi adatot megjegyezni.
Így jöttek a mobilok. Letöltöttük az anyagot, és zh-n olyan pofátlanul másoltuk ki a tanár anyagát, ahogy nem szégyeltük. Persze, erre azért nem vagyok büszke. De muszáj volt, mert kellett a jegy. A gyakorlati részén is átrugdosott minket. Szóval, lehet, hogy tudta, mindenki olyan szinten másol, mint az atom. Azonban volt egy vizsgás eset is. Mérnöki matematika - brrr, még egy olyan órát nem kérek - vizsgán, még januárban, az előttem ülő srác, kikeresett egy oldalt, ahol a deriválást, integrálást lehetett megcsinál, kimásolta a vizsgából - elektronikus vizsga volt - a feladatot, majd rányomott a megoldás gombra. Beikszelte a jót, majd ment tovább. Majdnem az egész vizsgát így csinálta meg. Én meg csak néztem, és nem akartam elhinni. Nekem ez miért nem jutott eszembe? Sejthetitek, nem mentem át a mérnöki matekból, de nem is bántam.
5. Laza az egész
Meg egy lótúrót. DUE-n az első féléveseknek a Tanulmányi Hivatal vette fel az órákat... Reggel nyolcra pontosan bent kell lenni, ja, hogy két mérnöki matekkal kezdesz, szuper, még fel sem keltél, igyál kávét. Gyerekek, nekem olyan jó barátom lett a kávé, hogy szinte már létezni nem akartam nélküle. Négykor keltem akkoriban - csak első félévben -, és nem voltam éppen a toppon, amikor reggel nyolckor a tanár kérte, hogy oldjak meg egy deriválást. A létezésemről nem tudtam, nemhogy a deriválásról.
Voltak laza részek, nem tagadom. Például, amikor a diák 20 perces késéssel, de bejött órára, és végigaludta az egészet. De aláírta a katalógust. A lényeg meg volt. Volt olyan tanár, aki akkor is szívatott, ha rohadt okos voltál, csak mert nem volt kedve javítani. Azonban nem csak ebből állt a dolog. Ha tényleg komolyan gondolta az ember a dolgot, akkor a zh-ra tanulnia kellett, mellet a szociális életét is fejlesztenie kellett, és még az elvárásokat is teljesítenie kellett. Ezek pedig nehezen összehozhatóak voltak. Már ami az időt illeti. Szuper volt mondjuk, hogy a Selmec Bányai Hagyományokat tovább lehetett vinni a diákok között... de bocsássa meg az ég, én nem szeretnék részeg lenni olyan sokszor, sőt a részegségig sem akarok eljutni. De legfőképpen este tizenegykor, iskola időben aludni szeretném azt a keveset.
6. Olyan órák, amiket én akarok
Hehe. A világ legnagyobb hazugsága. Lássuk csak, picikém, mi itt a hiba. A kreditek. DUE-n egyszerű volt, javarészt 5 kreditet ért egy kurzus, vagy semennyit. Vagy csak aláírást ért. S igen, lesznek olyan tárgyak, amiket fullra nem kívánsz a fenekedbe. Erre példát persze nem tudok most mondani nektek. Vagyis de. Informatikai alapismeretek gazdaságinformatikus szakon. Excel, Word kezelés, amit középiskolában tanultál nagy lelkesen. Most ismétlés van. Este ötkor... úgy, hogy utoljára egykor volt órád. Felemelő volt első félévesként, főleg, hogy két órára laktam a sulitól, szóval a falat kapartam másnap.
7. Értelmes, felnőtt emberek
NEM. Így nagybetűsen. Tisztelet a kivételnek. Sokszor fogod azt a péklapátot nézni a sarokban, szaporán lélegezve, hogy most csapod le az illetőt. Mert persze, vannak értelmes, felnőtt emberek a szakodon, de vagy levelezősök, vagy épp nem érnek rá sokat pofázni. Vagy épp dolgozik, mikor te szabad vagy. A többségében azonba... hát, én a fél sulit csaptam volna. Néha olyan dekoratívnak tetszelgő hölgyeket/urakat láttam, hogy a pofám leszakadt. Ment a savazás, az anyázás, a "prostizás", minden, amit még a kocsis is egy elismerő hümmögéssel nyugtázott.
Ilyenkor mindig elgondolkoztam azon, bennem van a hiba, vagy csak én nem értem ezt? Általában patthelyzetben hagytam. Nem tudtam eldönteni. Ha magamból indultam ki, akkor igyekeztem nem savazni a másikat, kivéve, amikor ismertem, és már egy jó ideje beszélgettünk. Azaz ismerem, nem pedig csak fikázom, mert ő csinosabb és társai. Azt is csak akkor, ha felbosszantott. Szerencsére ez ritka volt. A tanárokat jobban szidtam néha.
Azt tudni kell, hogy jelen pillanatban a 2000-2001-es születésű diákok vannak soron, akik egyetemre mennek. Középiskolában pedig már volt "szerencsém" megtapasztalni, hogy mennyire is tudnak bunkók lenni egyesek. Tisztelet a kivételnek, voltak rendesek is. Azonban nagyon sokszor, kinyílt a bicska a zsemben, s egyből arra gondoltam "ha én így viselkedtem volna, apám elbújt volna szégyenében". Mindegy. Mindenhol vannak ilyen emberek.
8. A tananyag
Az egyetemek többségének van egy úgynevezett Moodle felülete, ahová a tanárok feltöltik az anyagaikat. A diák meg letölti, és tanul belőlük, meg a jegyzetekből. Ezzel semmi probléma addig, ameddig 1) fel van töltve az anyag, 2) nem utalnak semmire. Mert igen, van, hogy csak utalnak rá. "Itt ezen az oldalon találod, ebben a könyvben, amit el kellene olvasnod, mert a többi is benne van". Van ilyen. Az egyetemen a tanárnak már nem érdeke, hogy te tényleg megtanuld, ahogy középiskolában sem volt az. Megtanultad, rendben, nem, hát akkor így jártál. Annyi a különbség egyetemen, hogy míg középiskolában a tanárok, kierőszakolták a kettest, addig sok egyetemi tanár fütyül rá. Van nekik így is elég bajuk, nem fognak még felnőtt 20-25 vagy akár idősebb korosztálynak könyörögni, hogy ugyna már tanuld már meg ezt a pár oldalt.
9. Tárgyfelvétel.
A rettegett esemény, amikor félévek elején tárgyat kell felvenni. Első félévben megúsztam. Nem volt gond ugyan a másodikban sem. Simán beléptem, lementettem, és februárban kezdtem a sulit, ahogy lehetett. Azonban barátnőm, még ma is ott tanul. Már bajok vannak a tárgyaknál. Még nincs felvétel, de már vannak a kurzuson... hogy? Vagy épp lecsúsztak az adott tárgyról, így kénytelenek voltak mást felvenni. Persze volt olyan flótás, aki az előírt 30 kredit helyett egyből 35-40 kreditet vett fel, hoyg jobb legyen az éves kredit átlaga... hát... őszinte leszek veletek, volt egy-két tárgy, amiből bukott, mert munka és a Selmec Bányai Hagyományok mellett nem bírta. Nem rég pedig már kétszer kellett bővíteni a kurzusukat, mivel nem fért be mindenki, akinek muszáj lett volna felvennie a tárgyat.
10. Idő
A szünetek jók voltak. Mármint az órák közötti szüntek. Néha 3-4 órát vártam egy órára, mert nem tudtam hazamenni közöttük. Így volt alkalmam tanulni, könyvet olvasni - ha már egy könyves blogon írok erről -, de azért fárasztóak voltak ezek a szünetek. Üres járatok, ahogy a nagyim nevezte őket. Nem tudtam kihasználni rendesen az időmet, nem volt alkalmam egy jót pihenni a saját szobámban, ahogy azt szerettem volna. Persze, jöhetne az, hogy kollégium. Azt viszont nagyon nem szerettem volna. Nagyon szükségét éreztem ennyi ember után némi magán szférának, így ingáztam. Napi 2-2 órát azért, hogy a saját ágyamban aludhassak éjjelente.
Az egyetem/főiskola persze egy igazán hasznos dolog. Nem mondom azt, hogy könnyű, mert ha jól akarod elvégezni, akkor igenis kell tenni érte, és nem csak a felhőtlen bulizásból fog állni az egész féléved. De nagyon sok hasznos dolgot meg fogsz tanulni, ha odafigyelsz, szuper barátokat szerezhetsz ezalatt az idő alatt.
Remélem, elég informatívra sikeredett ez a kis bejegyzés! Találkozunk a következőben!
Addig is...
Jó olvasást mindenkinek!
Akik követnek Molyon, láthatták, hogy idén júliusban felvételt nyertem a BGE-PSZK szakára, ám nem ez lesz az első egyetemem. Tavalyi tanévemet Dunaújvárosban töltöttem, ahol nagyon sok mindent megtanultam, és szeretném megosztani a gólyákkal is ezeket a tapasztalataimat. Bár nem túl sok időt töltöttem el még a felsőoktatásban, azonban ez az egy év számomra is tanulságos volt, mint "kisdiák".
1. A katalógus
A bűvös papír, ami körbemegy a teremben, és mindenki aláírja "itt voltam". A lelkes kisdiák azt gondolná elsőre, csak a saját nevemet írom alá, és már megy is tovább a papír, hiszen becsületesek vagyunk. Aha... A valóság viszont úgy néz ki, hogy a haverod rád ír messengeren/viberen " nem tudok bemenni haver, írj már be, ez a kódom...." Volt olyan szaktársam, aki egyből hat embert írt be egy órára, mert olyan hullák voltak az előző esti ivászattól, hogy az ágyból nem bírtak ki kelni. Vagy épp dolgoztak, és nem tudtak bejönni.
Igaz, volt olyan tanár, aki észrevette, több név van a listán, mint ahány diák van a teremben. Tanára válogatja. Egyik tanárom például nem kért katalógust "minek az?!", háborodott fel, hiszen tökéletesen látta az embereket. Kiscsoportban voltak a gyakorlati órák, így tökéletesen rálátott a saját diákjaira... a többiek meg nem érdekelték. Mondjuk, amikor az 1000 fős előadóban a félév végére voltunk 25-en az mondjuk elég feltűnő volt.
2.Zh-k
A rettegett két betűs rövidítés. Az első zh-m előtt szószerint beparáztattak (csak hogy kultúrált maradjak), és mikor odaértem, túllettem rajta, csak pislogtam, mint borjú, az új kapura. Mit kellett ezen félni? Olyan volt, mint egy dolgozat, csak épp pontot kaptam rá, nem jegyet. Ez így volt félévközi (nincs vizsga, jegyet kapsz félév végén) és vizsgás tantárgy esetén is. Nem kellett félnem. Ha jól megtanultam az anyagot - de még ha nem is annyira, akkor se, de erről majd később -, nem kellett tartanom attól, hogy kevés pontot kapok a végén.
3. Vizsgák
Sokszor halljuk/látjuk az Éhezők viadalában lévő híres jelenetet (képen), amit szinte már a vizsgázók "ősi" mondatává vált. Na, ezt most megcáfolnám. Jó, nem tagadom, vannak egyetemek, ahol a vizsgázók remegő lábakkal mennek be az adott tárgyra, mert akkor a bukási veszély. De valahogy nekem ezt a DUE-n nem sikerült megtapasztalnom.Volt olyan tanár, aki konkrétan utált vizsgáztatni, így kitalálta, hogy aki megírja a kötelező két zh-t kettesre minimum, majd bead a félév alatt elhangzó anyagok közül egy 20-40 oldalas beadandót az illető, akkor megússza a vizsgát, és már kapja is a jegyet, nem kell bejönnie. Vagy ha elért a zh-kon bizonyos pontszámot/százalékot, akkor megajánlott jegyet máris kapta, amit később elfogadtam. Több vizsgát így úsztam meg.
4. Puska
Ahogy említettem már a zh-nál, voltak alkalmak, amikor nem ment úgy a tanulás, ahogy azt szerettem volna. Köszönhetően, hogy néha este kilencre értem haza és másnap négykor keltem, hogy menjek ismét. Nem, nem voltam kollégista, nem is akartam az lenni, nem nekem való élet. De persze rossz pontszámot sem akartam, hogy később javítani kelljen. Így jöttek a legjobb barátok, a puskák. A szak olyan profin puskázott évvégére, hogy azt már mutogatni kellett volna. Volt olyan kurzus, ahol egy másodpercet nem tanultunk. A tanár hihetetlen hosszú diákat tolt az arcunkba, mi meg képtelenek voltunk ennyi adatot megjegyezni.
Így jöttek a mobilok. Letöltöttük az anyagot, és zh-n olyan pofátlanul másoltuk ki a tanár anyagát, ahogy nem szégyeltük. Persze, erre azért nem vagyok büszke. De muszáj volt, mert kellett a jegy. A gyakorlati részén is átrugdosott minket. Szóval, lehet, hogy tudta, mindenki olyan szinten másol, mint az atom. Azonban volt egy vizsgás eset is. Mérnöki matematika - brrr, még egy olyan órát nem kérek - vizsgán, még januárban, az előttem ülő srác, kikeresett egy oldalt, ahol a deriválást, integrálást lehetett megcsinál, kimásolta a vizsgából - elektronikus vizsga volt - a feladatot, majd rányomott a megoldás gombra. Beikszelte a jót, majd ment tovább. Majdnem az egész vizsgát így csinálta meg. Én meg csak néztem, és nem akartam elhinni. Nekem ez miért nem jutott eszembe? Sejthetitek, nem mentem át a mérnöki matekból, de nem is bántam.
5. Laza az egész
Meg egy lótúrót. DUE-n az első féléveseknek a Tanulmányi Hivatal vette fel az órákat... Reggel nyolcra pontosan bent kell lenni, ja, hogy két mérnöki matekkal kezdesz, szuper, még fel sem keltél, igyál kávét. Gyerekek, nekem olyan jó barátom lett a kávé, hogy szinte már létezni nem akartam nélküle. Négykor keltem akkoriban - csak első félévben -, és nem voltam éppen a toppon, amikor reggel nyolckor a tanár kérte, hogy oldjak meg egy deriválást. A létezésemről nem tudtam, nemhogy a deriválásról.
Voltak laza részek, nem tagadom. Például, amikor a diák 20 perces késéssel, de bejött órára, és végigaludta az egészet. De aláírta a katalógust. A lényeg meg volt. Volt olyan tanár, aki akkor is szívatott, ha rohadt okos voltál, csak mert nem volt kedve javítani. Azonban nem csak ebből állt a dolog. Ha tényleg komolyan gondolta az ember a dolgot, akkor a zh-ra tanulnia kellett, mellet a szociális életét is fejlesztenie kellett, és még az elvárásokat is teljesítenie kellett. Ezek pedig nehezen összehozhatóak voltak. Már ami az időt illeti. Szuper volt mondjuk, hogy a Selmec Bányai Hagyományokat tovább lehetett vinni a diákok között... de bocsássa meg az ég, én nem szeretnék részeg lenni olyan sokszor, sőt a részegségig sem akarok eljutni. De legfőképpen este tizenegykor, iskola időben aludni szeretném azt a keveset.
6. Olyan órák, amiket én akarok
Hehe. A világ legnagyobb hazugsága. Lássuk csak, picikém, mi itt a hiba. A kreditek. DUE-n egyszerű volt, javarészt 5 kreditet ért egy kurzus, vagy semennyit. Vagy csak aláírást ért. S igen, lesznek olyan tárgyak, amiket fullra nem kívánsz a fenekedbe. Erre példát persze nem tudok most mondani nektek. Vagyis de. Informatikai alapismeretek gazdaságinformatikus szakon. Excel, Word kezelés, amit középiskolában tanultál nagy lelkesen. Most ismétlés van. Este ötkor... úgy, hogy utoljára egykor volt órád. Felemelő volt első félévesként, főleg, hogy két órára laktam a sulitól, szóval a falat kapartam másnap.
7. Értelmes, felnőtt emberek
NEM. Így nagybetűsen. Tisztelet a kivételnek. Sokszor fogod azt a péklapátot nézni a sarokban, szaporán lélegezve, hogy most csapod le az illetőt. Mert persze, vannak értelmes, felnőtt emberek a szakodon, de vagy levelezősök, vagy épp nem érnek rá sokat pofázni. Vagy épp dolgozik, mikor te szabad vagy. A többségében azonba... hát, én a fél sulit csaptam volna. Néha olyan dekoratívnak tetszelgő hölgyeket/urakat láttam, hogy a pofám leszakadt. Ment a savazás, az anyázás, a "prostizás", minden, amit még a kocsis is egy elismerő hümmögéssel nyugtázott.
Ilyenkor mindig elgondolkoztam azon, bennem van a hiba, vagy csak én nem értem ezt? Általában patthelyzetben hagytam. Nem tudtam eldönteni. Ha magamból indultam ki, akkor igyekeztem nem savazni a másikat, kivéve, amikor ismertem, és már egy jó ideje beszélgettünk. Azaz ismerem, nem pedig csak fikázom, mert ő csinosabb és társai. Azt is csak akkor, ha felbosszantott. Szerencsére ez ritka volt. A tanárokat jobban szidtam néha.
Azt tudni kell, hogy jelen pillanatban a 2000-2001-es születésű diákok vannak soron, akik egyetemre mennek. Középiskolában pedig már volt "szerencsém" megtapasztalni, hogy mennyire is tudnak bunkók lenni egyesek. Tisztelet a kivételnek, voltak rendesek is. Azonban nagyon sokszor, kinyílt a bicska a zsemben, s egyből arra gondoltam "ha én így viselkedtem volna, apám elbújt volna szégyenében". Mindegy. Mindenhol vannak ilyen emberek.
8. A tananyag
Az egyetemek többségének van egy úgynevezett Moodle felülete, ahová a tanárok feltöltik az anyagaikat. A diák meg letölti, és tanul belőlük, meg a jegyzetekből. Ezzel semmi probléma addig, ameddig 1) fel van töltve az anyag, 2) nem utalnak semmire. Mert igen, van, hogy csak utalnak rá. "Itt ezen az oldalon találod, ebben a könyvben, amit el kellene olvasnod, mert a többi is benne van". Van ilyen. Az egyetemen a tanárnak már nem érdeke, hogy te tényleg megtanuld, ahogy középiskolában sem volt az. Megtanultad, rendben, nem, hát akkor így jártál. Annyi a különbség egyetemen, hogy míg középiskolában a tanárok, kierőszakolták a kettest, addig sok egyetemi tanár fütyül rá. Van nekik így is elég bajuk, nem fognak még felnőtt 20-25 vagy akár idősebb korosztálynak könyörögni, hogy ugyna már tanuld már meg ezt a pár oldalt.
9. Tárgyfelvétel.
A rettegett esemény, amikor félévek elején tárgyat kell felvenni. Első félévben megúsztam. Nem volt gond ugyan a másodikban sem. Simán beléptem, lementettem, és februárban kezdtem a sulit, ahogy lehetett. Azonban barátnőm, még ma is ott tanul. Már bajok vannak a tárgyaknál. Még nincs felvétel, de már vannak a kurzuson... hogy? Vagy épp lecsúsztak az adott tárgyról, így kénytelenek voltak mást felvenni. Persze volt olyan flótás, aki az előírt 30 kredit helyett egyből 35-40 kreditet vett fel, hoyg jobb legyen az éves kredit átlaga... hát... őszinte leszek veletek, volt egy-két tárgy, amiből bukott, mert munka és a Selmec Bányai Hagyományok mellett nem bírta. Nem rég pedig már kétszer kellett bővíteni a kurzusukat, mivel nem fért be mindenki, akinek muszáj lett volna felvennie a tárgyat.
10. Idő
A szünetek jók voltak. Mármint az órák közötti szüntek. Néha 3-4 órát vártam egy órára, mert nem tudtam hazamenni közöttük. Így volt alkalmam tanulni, könyvet olvasni - ha már egy könyves blogon írok erről -, de azért fárasztóak voltak ezek a szünetek. Üres járatok, ahogy a nagyim nevezte őket. Nem tudtam kihasználni rendesen az időmet, nem volt alkalmam egy jót pihenni a saját szobámban, ahogy azt szerettem volna. Persze, jöhetne az, hogy kollégium. Azt viszont nagyon nem szerettem volna. Nagyon szükségét éreztem ennyi ember után némi magán szférának, így ingáztam. Napi 2-2 órát azért, hogy a saját ágyamban aludhassak éjjelente.
Az egyetem/főiskola persze egy igazán hasznos dolog. Nem mondom azt, hogy könnyű, mert ha jól akarod elvégezni, akkor igenis kell tenni érte, és nem csak a felhőtlen bulizásból fog állni az egész féléved. De nagyon sok hasznos dolgot meg fogsz tanulni, ha odafigyelsz, szuper barátokat szerezhetsz ezalatt az idő alatt.
Remélem, elég informatívra sikeredett ez a kis bejegyzés! Találkozunk a következőben!
Addig is...
Jó olvasást mindenkinek!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése