KÖNYV: Marissa Meyer - Cinder

Írta: Marissa Meyer

Eredeti címe: Cinder

Sorozat tagja: Igen – Holdbéli Krónikák

Magyarországon kiadta: Alexandra (2012), Könyvmolyképző (2018)

Kötése: Kartonált

Oldalszám: 448 oldal

Fülszöveg:

„Százhuszonhat ​évvel a negyedik világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van… 
Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”. 
Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.”

Véleményem:

Hosszú ideje szemeztem a könyvvel. Volt egy olyan Facebookos csoport is, ahol egy ilyen hetet tartottak. Akkor is tátott szájjal meredtem a képekre, idézetekre, értékeléseket olvastam, és egyre jobban kíváncsivá tett, míg nem fogtam magamat, és a kezembe kaptam a könyvet elolvasni. 

Először nehezen indult, mivel az eredetinek mondható Hamupipőke kötetben is nagyon utáltam, amikor a mostohatestvérek és a mostohaanya kihasználja, ahogyan nem szégyelli. S igen, itt is ez történik. Csak sokkal modernebb, jövőbe illő módon. Karakterünk ugyanis, nem a háztartást látja el - mosás, főzés és társai - hanem szereléssel keresi meg a család kenyérre valóját, a családfő elhalálozása után. 

A mostoha és a testvérek persze elkényeztetettek, de más tulajdonságokkal is ellátta őket az írónő az eredetihez képest. Példának okáért, Peony, a fiatalabbik, nem olyan undok, mint testvére Pearl, vagy akár az anya, Adri. Persze, itt is a kihasználás volt elsődlegesen a lényeg.

Cinder kiborg mivolta is sokat nyom a latba, mivel így gördülékenyebb a cselekmény maga is. Azzal, hog a hírek, adatok megjelennek a fejében, adatokat tud letölteni, máris képessé teszi arra, hog gyorsan és logikusan találjon és oldjon meg bármit. Így a tervezések, maga a történések nagyon gyorsan haladtak. 

Egy teljesen új világ, új rendszer felépítést láthatunk a történetben, ami nem csak hogy merít a mai világból, de át is formálja azokat. Chippek, ellenőrzés, robotok világa, ami felé az emberiség egyre közelebb akar férkőzni. Nem vitatom, van benne előny, van benne ráció, mondjuk az orvosi ellátás miatt. Hiszen, ha példának okáért meghal, de nincsnek nála az iratai, akkor is megtudják majd állapítani, hogy kicsoda is volt az azonosító chipje alapján.

Hátrány viszont van ebben a rendszerben. A követés, a folytonos ellenőrzés, valamint, hogy mindig tudják, hol jár az ember. Ijesztő belegondolni, hogy az embert bármikor lekötvethetik, bármikor megmondhatják merre jár. 

S ez a legjobb a történetben. Az írónő eddig is bizonyította nekem, hogy egy olyan világot képes kitalálni, amibe annyira beletudok feledkezni, hogy két nap alatt kiolvasom a könyvét, ha van annyi időm, hogy leüljek a pici fenekemre, és csak olvassak-lélegezzek-egyek háromszöget alkalmazzam.

Marissa Meyer ismét egyedi világot teremtett, nagyon tetszett, hogy egy gyerekmesét dolgozott át ebben a kötetében. Alig várom, hogy megírhassam viszont a következő kötetéről az értékelést, ami nem más mint a Scarlet - Piroska és az Ordas Rend katonái. 

Ám addig is...

Jó olvasást mindenkinek!