Eredeti cím: So This Is Love
Kiadta: Manó Könyvek 2020
Oldalszám: 440 oldal
Kötés: Puha, Kartonált
Sorozat tagja?: Igen - Sorsfordító történetek
Függővég?: Nem
Fülszöveg:
Mi lett volna, ha Hamupipőke sosem próbálja fel az üvegcipellőt?
Véleményem:
Hamupipőke történetét már rengetegszer feldolgozták. Tucatnyi film született a mára klasszikusnak számító történetből. Viszont szinte egyikben sem fordult elő, hogy így vagy úgy Hamupipőke nem próbálta volna fel a cipellőt, és ne lett volna az övé a herceg, ne kapta volna meg a főszereplő azt, amire vágyott. Legyen az a herceg, a szupersztár, a csillogás, és a mostoha és lányai pedig a jól megérdemelt büntetésüket.
Bevallom, hogy a "Mi lett volna,ha Hamupipőke sosem próbálja az üvegcipellőt?" kijelentéssel nem sokat tudtam kezdeni. Egyáltalán nem volt ötletem, mégis mi történne, ha nem így lenne. Bár már egy párszor csináltak poént abból, hogy a herceg nem ismeri fel a lányt ezer közül, csak ha felhúzza a cipellőt annak a lánynak a lábára. S mi van, ha másnak is van akkora lába, mint Hamupipőkének? Ennyire nem lehet speciális. Még akkor sem ha létezik az a jelenség, hogy az egyik láb fél centivel kisebb vagy nagyobb a másiknál.
Az eredeti mesében sok mindent nem értettem. Például, mikor az apja meghalt - vagy eltűnt, melyik mese hogy értelmezi -, akkor oké, hogy a mostoháé a vagyon, viszont mikor Hamupipőke elér egy kort, elvileg övé a vagyon, szóval, ha felbérel embereket, hogy dobják ki a mostohát, akkor nagy eséllyel könnyebb lenne az élete. Kivéve persze, ha a mostoha eléri, hogy Hamupipőke ne jusson hozzá egy petákhoz sem. (Felnőttként kissé elszállt a fantáziám a jog és a miértek terén.) De a legkézenfekvőbb, ha Hamupipőkéé a vagyon jó része - szóval ha férjhez megy, viszi és hozza is a pénzt -, akkor miért nem házasítja ki a mostoha a lányt, hogy minél nagyobb vagyonra tegyen szert, s akkor nagy eséllyel a másik két lányának is találna megfelelő férjet.
Persze, evidens, az anya egyből a saját lányait akarja előtérbe helyezni, amilyen hiú és gonosz. Nem másért lenne Gonosz Mostoha a neve. A másik a herceg. Ha a birodalom összes lányát meghívja, aki a korában van, akkor már csak tud választani magának egy lányt párnak. No, meg nem egy bálon állok neki egyedüli férfiként ráadásul, csajozni, ahol a kisasszonyok versengeni fognak érte. Hol van a báli szezon? Hol van a nemességnek tartott dínomdánom?
Valamint "A hercegnek legfeljebb egy hercegnőt, minimum egy nemes kisasszonyt kell feleségül vennie." kijelentéssel mi a helyzet? A rajfilmi jelentet nézve nagyon sok lányka jött el, ami már önmagában is érdekes. Legalábbis amit eddig a történelmi regényekből olvastam, vagy a legidősebb lányt küldik el, vagy azt a lányt, aki a legígéretesebb. Most vagy regeteg báró, vikomt, gróf él ebbe az országban, rengeteg lánnyal - fixen lányokat nemzettek, hogy a hercegnek legyen választania -, vagy én becsülöm alá, hogy mennyi lánygyerek születik valójában.
Most hogy átrágtuk magunkat a dilemmáimon, meg a buktatókon lássuk csa, hogy milyen a könyv maga. Termésetesen az első, ami az embert megfogja, a borító. Rózsaszínre színezett oldalfestés, rengeteg rózsaszín. Minden rózsaszín, ami lehet. Tény és való ezzel csábítja az olvasókat, nem vagyok a legszebb, de igazán érdekes a tartalmam. Nos, igen, ez így is van.
S így is van teljes egészében. Elizabeth Lim teljesen átírta a történetet, új értelmet adott neki, jóval racionálisabb szálakkal.
Kezdjük a történettel. Ugye visszacseppenünk pár másodpercig a bálig, hogy onnan kiindulva olvashassuk Hamupipőke történéseit. Hogyan változik meg a gondolkodása egy bál hatására, mennyi mindenre eszmél rá hirtelen. Előre haladva a történetben még a Gonosz mostoha indokait is olvashatjuk, még akkor is, ha nem értettem egyet sok mindenben a nővel. Ő konkrétan szerintem hercegnőnek szeretett volna születni, bár azt is eltudtam volna képzelni, hogy valaha a családja volt olyan rangos, mint egy herceg.
Sok mindenre fényderült, ami a múlttal volt kapcsolatos. Például meg lett a válasz, hogy miért lett Hamupipőke a cseléd a házban, miért nem voltak mások a lányon kívül. Egyszerre volt szívszorító és hihetetlen, s egyszerűn képtelen voltam elhinni, hogy Hamupipőkének nem lett elege hamarabb a dologból.
Azt az indokát megértettem, hogy mégis csak a családja valamilyen szinten, a ház is sok érzelmet és emléket őrzi magában, mégis egy idő után az ember az emlékek hatására sem képes rendesen ragaszkodni, ha ott kegyetlenség és bánat lapul. Hamupipőke körülményesen, de megszabadul a mostohától és a kastélyban kap állást, ahol belegabalyodik a leghihetetlenebb Disney krimibe.
Ott borulnak fel a szálak, ahol nem szégyelli az ember. De ehhez nézzük a karaktereket.
A klasszikus rajzfilmből egy dolgos, kedves lánynak ismerjük meg, ám amint a könyvben a palotába ér teljesen átalakul. Rengeteg mindenre rájön magával kapcsolatban, bejár egy utat, aminek a végén egy teljesen más lányt kapunk, mint a Disney rajzfilmjében. Nem csak egy cipellős lány lesz, aki hozzá megy a herceghez, hanem meg is harcol azért, hogy hozzámehessen és méltó hercegné lehessen belőle a későbbiekben.
Károly
Itt tenném hozzá, nem tudtam soha a herceg nevét. Nekem mindig Prince Charming volt, és semmi több. Sose tudtam, így nagyokat is pislogtam, mikor megláttam a könyv adatlapján. A mesében egy agyatlan hercegnek tűnik, aki ásítozva hajlong a bálon a lányok előtt, majd hirtelen meglátja a nem hétköznapi lányt, és voilá, máris szerelem. Most viszont egy kifinomult, tanult férfinek ábrazolta az írónő, aki saját elveivel és határozott jellemével akar majd irányítani, nézetei fontosak számára, de magánya sokban gátolja. Hamupipőke személyében viszont megtalálta a társat, s kész is vele beszélgetni, ismerkedni. A kötet alatt ezt a fejlődést, változást nagyon is. Kaptunk egy elég erős, változtatni kész karaktert.
Lenore
Az ő nevét se tudtam. Mindig csak Tündérkeresztanyaként hivatkoztam rá, mégis szerettem a jellemét, amit adott a mese - bármelyik a három mesét nézve -, aranyos, szerethető karakterré vált, akit a múlt kísért és minden áron helyre akarja hozni. Nagyon nehéz úgy beszélni róla, hogy nem spoilerezek el róla dolgokat, így maradjon valamennyire rejtély a hölgy.
Ginevra hercegnő
Egy teljesen új karakter, akit még soha nem láthattunk mesében sem, fel sem tűnt. Badass karakter az fix. Szókimondó, szeszélyes, mégis okos és hihetetlenül rafinált, akárcsak egy róka. Talán úgy is tudnám elképzelni jobban, vörös hajjal, szigorú tekinttel, mégis fiatalos arccal. Az egész cselekmény mozgató rugója, ahogy eljutunk a végkifejletig. Sok mindenre fényderül vele kapcsolatban, valamint arról, mi a közös Lenore és közte. Szintúgy, mint Lenore.
Ferdinánd
Még egy név, amit nem ismertem, vagyis valahol már hallottam, de egészen eddig nem azonosítottam teljesen ezzel a névvel az illetőt. Ő a másik, aki igazán mozgatja a szálakat. Ő áll a legközelebb a királyhoz, tudja a múltját, tudja a politikába belelát, a hatalom közelében van. S pont ezért játszik fontos szerepet. Bizonyos mértékéig megértettem a motivációját, a szenvedélyét, hiszen az örökségéről is beszélünk egyben, viszont annyira hajkurászta ennek megőrzését, hogy megfeledkezett arról, hogy milyen kapcsolatban is volt a múltban a királyi családdal.
György király
Pontosan az a szerethető, aranyos apócska, aki unokákra vágyik, és már szeretné átadni a királyságot a fiának. Valamint megbízik a családjában, s egyben Ferdinándban, aki
Megjegyzések
Megjegyzés küldése