Cím: Éld át a pillanatot!
Kiadta: Könyvmolyképző kiadó 2020
Formátum: papír, e-könyv
Oldalszám: 272 oldal
Függővég?: Nem
Sorozat tagja?: Nem
Fülszöveg:
Egy dedikálás, ami megváltoztatja az egész életed!
Panka mindig is tudta, hogy csak saját magára számíthat.
A tizenhét éves lány nevelőszülőknél él, emellett egy kiadónál dolgozik gyakornokként. Egyetlen szabály szerint éli az életét: senkit nem enged igazán közel magához, mert túl sokszor törték már össze a szívét.
Bastien hiába híres író, az ő élete is csak kívülről tökéletes.
A tizenkilenc éves, francia srác egy régebbi balesetét próbálja feldolgozni lelkileg, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy íróként is bizonyítson.
Bastien a kétségbeesését és a haragját másokon vezeti le, a budapesti dedikálásán viszont emberére akad: Panka az egyetlen, aki felveszi vele szemben a kesztyűt.
Egyre jobban izzik a levegő Panka és Bastien között, az idő viszont ketyeg, a fiú ugyanis hamarosan elhagyja az országot. A szerelmüket már csak egy karácsonyi csoda válthatja valóra?
Az év legédesebb és legromantikusabb karácsonyi története, ami boldogsággal tölti meg a szíved. Mélyedj el benne!
Véleményem:
Nos, nem szoktam mindig a borítóval kezdeni, hiszen nem annak kellene meghatároznia az egész könyvet, DE! ez valami eszméletlenül szép. Annyira karácsonyi, annyira színes és élénk, hogy a legjobb választás volt a történethez is. Láttam nem eg szép borítót, viszont erre ránézve egyszerűen egyértelmű volt, hogy ez lesz az igazi. Mikor kezembe vettem nem győztem ámulni, hogy még a buborákok is domborúak.
Viszont most már tényleg térjünk rá a történetre, mert a borító azért csalóka is. Fülszöveg alapján egy kellemes karácsonyi szerelemi történet jut az ember eszébe, ahol fixen happy end lesz, s semmi más. Engem nem ez motivált szerencsére. Valahogy éreztem mélyen a szívemben, hogy ha Rácz-Stefán Tiborról van szó, akkor itt fixen nem lesz CSAK egy szerelmi történet. Lesz itt más mondanivaló is.
S te jóságos ég, lett is! Eleinte sok minden homályos volt. Miért néz rá csúnyán a biztonsági őr? Miért olyan mogorva Bastien? Mi? Mi? Utána persze sokként ért az egész. Semmi utalás rá, vagy bevezetés, egyszerű tényként közölte a dolgokat, majd szépen felvezzette az olvasó számára, hogy miért is fontos ez kettejük szempontjából.
A két serülésből, ami Pankát és Bastien-t is érte, alakul ki a szerelem lénye. Azzal, hogy megértik egymást, a hirtelen vonzódás, amit éreznek egymás iránt. Hihetetlen volt számomra, főleg az, amikor ösztönösen megnyílnak egymásnak. Rácz-Stefán Tibor mindig megtud lepni, hiszen mindig beleringat a tudatlan állapotba, amiben nem várok túlságosan sokat a regénytől a címe alapján. Aztán a vége mindig az lesz, hogy többet kellett volna várnom a regénytől.
Nem egyszer fogalmazott meg, Rácz-Stefán Tibor olyan értékű dolgokat, amit elgondolkoztatják az olvasót, ráébresztik saját maguk életére a regény által. Jelen esetben számomra azok az értékek jöttek le, hogy merjük elfogadni magunkat, ne féljünk nyílni mások felé, s ahogy a regény címe is mondja, éljük meg a pillanatot, hiszen csak egyszer élünk, egyszer tudjuk megfogni azt, amit elénk dob az élet.
Igaz, tudnék ezzel vitatkozni, hiszen azért nem mindent kell elfogadni, hiszen azért vannak kivételek - rossz dolgokra gondoljatok itt - viszont azért az szép volt, ahogy Panka és Bastien egymásnak megnyílt, ahogy megtalálták a közös hangot. Elolvadtam minden sorától, pirultam, drukkoltam, s kivételesen nem voltam benne 100%-ig biztos, hogy happy end lesz a vége.
Szerettem volna ha hosszabb, ha többet kapunk nem csak a karácsonyi időszakot, hanem még talán egy kis szilvesztert is kapunk, ahol mondjuk még többet megtudhatunk a Pankáról és Bastienről, esetleg Bastien írási módjáról, variációiról tudhatunk meg még többet. Hányszor töröl, hányszor írja át az utolsó befejező részt a Kristálypalotából. Szívem szerint akár egy Kristálypalotát is szívesen olvasnék, ha esetleg az író megvalósítaná.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése