KÖNYV: Kerstin Gier - Rubinvörös

Írta: Kerstin Gier
Eredeti címe: Rubinrot
Kiadta: Könyvmolyképző 2010 (első megjelenés)
Oldalszám: 334 oldal
Sorozat tagja?: Igen - Időtlen szerelem trilógia 1.
Függővéges?: Igen

Fülszöveg:

Olykor tényleg nagy terhet jelent egy rejtélyekkel teli családban élni. A 16 éves Gwendolyn legalábbis meg van győződve erről. Amíg egy napon egyszerre – mint derült égből a villámcsapás – a 19. és 20. század fordulóján nem találja magát, és világossá nem válik számára, hogy ő maga a legnagyobb rejtély a családban. Amit viszont még csak nem is sejt: az időutazások alatt kerülendő a szerelem. Mert ettől aztán tényleg a feje tetejére áll minden!
Kerstin Gier bestseller-szerző utánozhatatlan érzékkel kelti életre a legcsodálatosabb érzést a világon!
Éld át te is Gideon és Gwen kalandjait, akik szerelmükkel áttörnek az idő korlátain!

Véleményem:

Nem kicsit olvastatta magát a könyv. Emlékszem egy teljes éjszakám ráment, mivel képtelen voltam letenni.

De kezdjük az elején.

A történet kezdetén megismerkedünk Gwendolynnal és Charlotte-tal, akik bár unokatestvérek, egyáltalán nem szívlelik egymást. Charlotte fenthordja az orrát, Gwnedolyn viszont egy teljesen hétköznapi lány, álmokkal, egy jó barátnővel. Átlagosnak mondható. Egészen addig, míg elapszálni nem kezd. Pedig Charlotte volt az esélyes rá. Gwen egy olyan világban találja magát, ahol varászlat uralkodik, ahol az idő nem több mint egy utazási célpont.

Kerstin Giertől már megszokhattuk, hogy nem hétköznapiak a tinédzser regényei. Lássuk csak az Álmok három könyvét, ahol szintén keveredik a hétköznapi élet a valósággal. A szereplők átlagosak, problémákkal, iskolával, mégis akad az életükben egy olyan pont, ahol beszökik egy picike kis mágia is.

A karaktereket is nagyon jól építi fel.

Gwen maga egy átlagos tizenéves, aki High School Musicalt énekelve, fiúkkal foglalkozva éli mindennapjait. Tiniregényeket bújik, tud a suli diákjairól, és egy pletykás ugyanakkor hihetetlenül jól nyomozó barátnővel is megáldotta a sors, Leslie szerepében.

Mégis ő az, akiből időutazó válik. A maga módján lazán kezeli a helyzetet, kissé talán túlságosan is. Sok mindent nem ért, nem mondják el neki, így megy a maga feje után, amivel persze az őrületbe kergeti a környezetét. Köztük a másik szereplőt, Gideont, aki a Gyémántként van meghatározva a történet során.

Gideon már az első elapszálása óta tudja, mi is folyik a társaságban, mi az az időutazás és mi múlik azon, hogy időt tudnak utazni. Persze az igazi nagy titkot senki sem tudja, mi lesz, ha bezárul a kör. A srác tud vívni, hegedülni, zongorázni, menüettet járni. Igazi művelt személyiség, aki Charlotte-al együtt tanulta meg miket kell tudni ahhoz, hogy a 17.-18. században jól ellegyenek. Gwen azonban még neki is újdonság.

Nem számít arra, hogy Gwen ennyire másként fogja fel a dolgokat, hogy máshogy jár az agya, mint az unokatestvérének. Kiszámíthatatlan. Emiatt nem kevés kalamajkába keverednek esetenként. Ami izgalmas, én pedig imádtam minden pillanatát.

Persze negatívumok is vannak.

Gwen esetenként tényleg túlságosan együgyű, de vannak alkalmak, amikor meg nem. Így nehéz eldönteni, hogy akkor most okos a lány, vagy sem. Gideon is helyenként annyira arrogáns és keményszívűnek látszódik, hog már-már csapkodtam volna egy péklapáttal.

Ám összességében imádtam a történetet.

Találkozunk a következő értékelésben.

Addig is...

Jó olvasást mindenkinek!