Írta: Kiera Cass
Eredeti címe: The Crown
Kiadta: GABO 2016
Oldalszám: 300 oldal
Sorozat tagja?: Igen - Párválasztó sorozat 5.
Függővég?: Nem
Fülszöveg:
A PÁRVÁLASZTÓT CSAK EGY IFJÚ NYERHETI MEG.
A HERCEGNŐNEK PEDIG CSAK EGY SZÍVE VAN.
Eadlyn Illéa első olyan hercegnője, akinek Párválasztót rendeznek, ám egyáltalán nem hiszi, hogy harmincöt kérője közül bármelyikbe is beleszerethet.
A versengés első heteiben kizárólag a napokat számolja, hogy mikor küldheti végre haza az összes fiatalembert. A palotában történő események következtében azonban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, és eközben arra is ráeszmél, hogy talán mégsem tenné boldoggá, ha magányos maradna.
Eadlyn még mindig nem igazán tudja elhinni, hogy rá is olyan tündérmesébe illő élet várhat, mint a szüleire húsz évvel korábban. Az embert azonban a szíve időnként nagyon is meglepi… Ezért a lánynak hamarosan olyan döntést kell hoznia, amely minden korábbinál lehetetlenebbnek és fontosabbnak bizonyul.
Véleményem:
Határozottan jobban tetszett, mint a negyedik társa, ami szintén Eadlyn-ről szólt. Viszont nem mondanám azt, hogy elég lett volna egy kötet arra, hogy ezt az egész cselekményt kifejtse az írónő. Ugyanis, ahog az első három kötetet megfigyelhetjük ott is a középső kötet az Elit azért hagyott egy olyan "mi a franc ez?" érzést maga után, amit Az igazi kötet tökéletesen egyensúlyozott és megkaptuk azt, amit akartunk. Így most ez is, Eadlyn szemszögéből így van.
Nem volt jó az első része, ahol Eadlyn-t nagyon hisztisnek, pökhendinek láttam, még ha a végére valamennyire lejjebb is adott ebből. A másik kötetben viszont tökéletesen királynőként viselkedett. Jóval hamarabb lejátszódott a Párválasztója, mint az apjának, viszont jóval másabb döntés is kerekedett belőle, mint az apjáéból.
Teljesen más véget kapott az egész történet, mint amire számítottam. Gyakorlatilag az első három kötetben lévő két fontos szálat mixelte össze az írónő azzal, hogy Eadly-n teljesen máshogy döntött, mint ami a Párválasztójában kijött volna. Tökéletesen egyet tudtam érteni vele, és valahogy jobban is tetszett, mintha az eredeti, számomra lehetséges kimenetel jött vola létre. Az már túlságosan mesebeli lett volna, ha az történik meg.
A karakterek sokat változtak, tanultak egymástól. America és Maxon még mindig csodálatos páros így évekkel később is, ugyanakkor az ő történetük sokkalta jobban szeretem, mint a lányukét. Valahogy úgy éreztem sokáig, mintha alig lenne valami Maxonból vagy akár Americából, mivel Eadlyn annyira pökhendi, túlságosan nemesi volt számomra. Hiszen jól tudjuk, hogy az anyja szegénységből jött és az apja sem volt mindig oda a nemesi létért, s mégis a lányuk annyira idegesítő volt számomra, hogy el sem akartam hinni, hogy tényleg America szülte.
Mindezek ellenére egy kikapcsolódós történet, ami bár olvastatja magát, mégis az első három kötet az igazi számomra.
Találkozunk a következő értékelésben!
Addig is...
Jó olvasást mindenkinek!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése